A spiritualitás értelmezésének bibliai szempontjai

Az alábbi cikkrészletet a szerző, Dr. Siba Balázs református lelkész-teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának pasztorálteológiai tanára engedélyével adjuk közre. Ez a cikkrészlet a Spirituális útkeresés és református lelkiség lelkészinterjúk fényében c. cikkben jelent meg a Theologiai Szemlében. A kereszténység területén igen sokan, úgyszólván mindenki használja a "lelkiség", "lelki" főnevet és melléknevet, és... Bővebben →

0

Amikor elkezdte teremteni Isten az eget és a földet…

A teremtéstörténetben elmondottakból világos, hogy a bibliai szerző(k) leírása a hatnapos teremtéstörténetben saját korának világképét tükrözi és világismerete nem haladja meg a kor emberének a természettudományos ismereteit. A teremtéstörténet keletkezésének idői és térbeli környezetének (a zsidóság babiloni száműzetésének időszaka) vallástörténeti vizsgálata alapján az is kimutatható, hogy a Teremtés könyvének első fejezete tulajdonképpen teológiai vitairatként fogható... Bővebben →

2

Emberfia

Az Emberfia fogalmi tartalma az egyik leghomályosabb dolog a bibliai kijelentésben. Úgy tűnik, hogy Jézus korában is hasonlóan homályos és definiálatlan lehetett, mert amikor Jézust perbe fogták, akkor ennek önmagára való alkalmazását nem látjuk az ellene felsorolt vádak között. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy ki is az Emberfia, de Jézus kijelentéséből tudjuk, hogy mit tehet... Bővebben →

0

Mk 1,16-20: Jézus elhív a tanítványságra

16 Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak; 17 és így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket. 18 Erre azok a hálókat otthagyva azonnal követték őt. 19 Amikor egy kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét,... Bővebben →

0

Szeretetbank? Szívességbank? Mi közük a kereszténységhez?

A profán közegben egyre inkább terjed a szeretetbank, illete a szívességbank fogalma, illetve az ahhoz tartozó koncepció. A szívességbank fogalma először Paolo Coelhonál jelenik meg a Zahír c. regényben (ld. alábbi idézet): Mi az a Szívességbank? - Tudja jól. Minden élő ember ismeri. - Lehetséges, de egyelőre nem értem, miről beszél. - Egy amerikai író... Bővebben →

1

Öt népszerű tévhit a karácsonyi történettel kapcsolatban

A karácsonyi időszakban Jézus születésének a történetét egy sor különféle variációban hallhatjuk és láthatjuk. A történet különféle születési jelentekben, tévéshowkban, könyvekben, festményeken és karácsonyi élőképeken jelenik meg. Valójában olyan sokszor találkozunk a karácsonyi történettel, hogy azt hisszük, pontosan tudjuk, mi is történt karácsony éjjelén. De sok dolog, amiről azt hisszük, hogy "tudjuk" a karácsonyi történettel... Bővebben →

0

Az ÚR “igazolja” az embert?

A minap olvastam egy „lelki” magyarázatot az ApCsel 28,5-tel kapcsolatban, melyben a bibliai szöveget magyarázó személy azzal magyarázza a Pállal történt csodát, hogy „az Úr mellette volt, igazolta őt”. Sajnálatos módon ez a gondolkodási minta mélyen gyökerezik és igen elterjedt a magyarországi protestáns és neo-protestáns kereszténységben, pedig ez is csak a személyes befolyásolási és hatalmi... Bővebben →

Az exodus datálása Salamon felől

A datálásban az 1Kir 6,1 lehet a segítségünkre: Négyszáznyolcvan évvel azután – Az Egyiptomból való kijövetel és a templom alapkövének a letétele között eltelt idő. Az ókori asszír feljegyzések és az ismert Biblián kívüli események, illetve a későbbi izráelita királyok idejének szinkronizálása megerősíti, hogy Salamon negyedik éve kb. a Kr.e. 966. év lehetett[1]. Kronológiailag nézve... Bővebben →

2

ApCsel 16,16: »jövendőmondó lélek«

Szó szerint πνεῦμα πύθωνα (ejtsd: pneuma püthóna), vagyis "egy piton (kígyó) lelke". A piton szimbolizálta a jóslatot Delfiben, ahol egy papnő (pythoness) transzszerű állapotban reprezentálta Apolló istent (pontosabban Apolló epitetonja volt; az istenek küldönce), aki levágta a Python nevű sárkányt, és megjósolta a jövőt. A piton-terminológiát néha asszociációként használták a hasbeszéd képességére is, mivel a... Bővebben →

0

Szótanulmány: LÉLEK

Gör.: πνευμα (ejtsd: pneuma) Előfordulások: ApCsel 16,7; Fil 1,19; 1Pét 1,11 stb. A lélek görög nyelvű szava a πνεω (ejtsd: pneó) igéből eredeztethető, melynek jelentése "lélegezni", "lehelni". Némelykor a szélre és magára az életre is vonatkoztatható (lásd Jn 3,8; Jel 13,15). Jelentheti az angyalok életét is (Zsid 1,14), démont is (Lk 4,33), és az emberi... Bővebben →

0

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑