A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
16 Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak; 17 és így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket. 18 Erre azok a hálókat otthagyva azonnal követték őt. 19 Amikor egy kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét,... Bővebben →
A profán közegben egyre inkább terjed a szeretetbank, illete a szívességbank fogalma, illetve az ahhoz tartozó koncepció. A szívességbank fogalma először Paolo Coelhonál jelenik meg a Zahír c. regényben (ld. alábbi idézet): Mi az a Szívességbank? - Tudja jól. Minden élő ember ismeri. - Lehetséges, de egyelőre nem értem, miről beszél. - Egy amerikai író... Bővebben →
A karácsonyi időszakban Jézus születésének a történetét egy sor különféle variációban hallhatjuk és láthatjuk. A történet különféle születési jelentekben, tévéshowkban, könyvekben, festményeken és karácsonyi élőképeken jelenik meg. Valójában olyan sokszor találkozunk a karácsonyi történettel, hogy azt hisszük, pontosan tudjuk, mi is történt karácsony éjjelén. De sok dolog, amiről azt hisszük, hogy "tudjuk" a karácsonyi történettel... Bővebben →
A minap olvastam egy „lelki” magyarázatot az ApCsel 28,5-tel kapcsolatban, melyben a bibliai szöveget magyarázó személy azzal magyarázza a Pállal történt csodát, hogy „az Úr mellette volt, igazolta őt”. Sajnálatos módon ez a gondolkodási minta mélyen gyökerezik és igen elterjedt a magyarországi protestáns és neo-protestáns kereszténységben, pedig ez is csak a személyes befolyásolási és hatalmi... Bővebben →
A datálásban az 1Kir 6,1 lehet a segítségünkre: Négyszáznyolcvan évvel azután – Az Egyiptomból való kijövetel és a templom alapkövének a letétele között eltelt idő. Az ókori asszír feljegyzések és az ismert Biblián kívüli események, illetve a későbbi izráelita királyok idejének szinkronizálása megerősíti, hogy Salamon negyedik éve kb. a Kr.e. 966. év lehetett[1]. Kronológiailag nézve... Bővebben →
Szó szerint πνεῦμα πύθωνα (ejtsd: pneuma püthóna), vagyis "egy piton (kígyó) lelke". A piton szimbolizálta a jóslatot Delfiben, ahol egy papnő (pythoness) transzszerű állapotban reprezentálta Apolló istent (pontosabban Apolló epitetonja volt; az istenek küldönce), aki levágta a Python nevű sárkányt, és megjósolta a jövőt. A piton-terminológiát néha asszociációként használták a hasbeszéd képességére is, mivel a... Bővebben →
Gör.: πνευμα (ejtsd: pneuma) Előfordulások: ApCsel 16,7; Fil 1,19; 1Pét 1,11 stb. A lélek görög nyelvű szava a πνεω (ejtsd: pneó) igéből eredeztethető, melynek jelentése "lélegezni", "lehelni". Némelykor a szélre és magára az életre is vonatkoztatható (lásd Jn 3,8; Jel 13,15). Jelentheti az angyalok életét is (Zsid 1,14), démont is (Lk 4,33), és az emberi... Bővebben →
Úgy gondolom, hogy a legjobb bibliatudósaink némelyike (Hays, Barclay, Wright és mások) úgy dolgozik, mint a bűnügyi helyszínelők. Az igazság mindenekfelett való! Tehát ők újra és újra vizsgálat alá veszik a Szentírást és elolvassák a nyomozati jelentéseket. Széles spektrumon olvasnak annak érdekében, hogy új horizontokat nyithassanak. Ennek megfelelően egy csomó olyan új kérdést és megfigyelhető... Bővebben →
Az alábbiakban szeretném közreadni Rolf Rendtorff: Theologie des Alten Testaments II. kötetének a teremtéssel kapcsolatos alfejezetét (7-11.), amely a Biblia több évtizedes és valóban komoly - nem a szó szerinti értelmezésen alapuló - kutatásának az eredményeit foglalja magába. Közreadásának két fő oka van: (1) meggyőződésem szerint a bibliai teremtéstörténet nem szó szerint értelmezendő, illetve nem... Bővebben →
Az Újszövetségben több helyen is olvashatjuk azt a kifejezést, hogy »szombatnapi járás«, »szombatnapi járóföld« (pl. ApCsel 1,12). De mi is ez? A szombatnapi járóföld azt a távolságot jelenti, amit egy zsidó a törvény megszegése nélkül szombaton (a hét hetedik napján) megtehet. Ez a távolság általában 2000 könyök (durván 900 méter), ami a szövetség sátra és... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 