A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Jenni és Westermann alapján[1] צדק (ejtsd: cádak) = közösségileg hűségesnek, hasznosnak lenni (--> igaznak lenni) A gyök és a derivációk 1. A צדק nyugat-sémi gyök; csak az akkádban fordul elő, főnévként pedig a jeruzsálemi pre-izráelita királyságban. Az arab nyelv a cdk-t részben az igazság megállapítására használja, és mint ilyen speciális jelentéssel bír, mint a zsidó-arámi... Bővebben →
Melkisédek (nevének jelentése: „az igazság királya”) Sálem (Jeruzsálem) királya és a magasságos Isten papja volt (1Móz 14:18-20; Zsolt 110:4; Zsid 5:6-11; 6:20-7:28). Melkisédek hirtelen feltűnése majd eltűnése Mózes 1. könyvében meglehetősen titokzatos. Melkisédek és Ábrahám azután találkoztak először, hogy Ábrahám legyőzte Kedorláómert három szövetségesével együtt. Melkisédek – barátsága jeléül – kenyérrel és borral kínálta Ábrahámot... Bővebben →
1 Nádáb és Abíhú, Áron fiai fogták a maguk szenesserpenyőjét, tüzet tettek bele, füstölőszert raktak rá, és idegen tűzzel áldoztak az Úr színe előtt, pedig ő nem adott nekik erre parancsot. 2 Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt. 3 Mózes így szólt Áronhoz: Erről beszélt... Bővebben →
A TÍZPARANCSOLAT KIMONDJA... JÉZUS MONDTA... „Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Móz 20,3) „Istenedet az Urat imádd, és csak neki szolgálj!” (Mt 4,10) „Ne csinálj magadnak faragott képet” (2Móz 20,4) „Egy szolga sem szolgálhat két úrnak.” (Lk 16,13) „Ne használd hiába az ÚR, a te Istened nevét.” (2Móz 20,7) „Egyáltalán ne esküdjetek: se az égre,... Bővebben →
Szerző és cím Az Ezsdrás könyvének 1-6. fejezetei jóval Ezra1 időszaka előtt keletkeztek és a könyv szövege nem árulja el, hogy ki ennek a szakasznak a szerzője. A 7-10. fejezetekből álló szakasznak Ezra a főszereplője; ennek a szakasznak bizonyos részei minden bizonnyal Ezra kezétől származnak, mivel egyes szám első személyben íródtak. Ezt a részt gyakran... Bővebben →
5,1-29: Dániel értelmezi az írást a falon 1-2.: Bélsaccar Nabonidus fia volt. Ő sohasem volt király és csak akkor uralkodhatott helytartóként, amikor apja távol volt. Nagy lakoma: a babiloni és perzsa királyi lakomás híresek voltak méreteikről (ld.: Eszter 1). A templomi edényekből való ivás szentségtörés, különösképpen amikor a másodfeleségek és ágyasok teszik ezt, ami a... Bővebben →
Ésa. 52,52:13–53:12. Negyedik Ebed-Jahve–ének: a szolga halála és diadala. Ennek az éneknek a magyarázata során sok kérdés nyitva marad. Nemcsak a szöveg romlottsága miatt van ez, hiszen a szöveg ennek ellenére is érthető. A LXX és a qumráni szöveg is kisegít bennünket néhány helyen. A forma is jól felismerhető: az ének elején és végén az... Bővebben →
Ésa. 52,1–2. Jeruzsálem díszruhát ölthet. Folytatódik az előző fejezet nemzeti panaszénekére (51:9kk.) adott felelet. A felelet formája a panaszéhoz hasonló: Serkenj föl, serkenj föl! Talán onnan került elírásként szövegünkbe az „erődbe” szó is, mely Istenre vonatkozólag természetes, Jeruzsálemre vonatkozólag szokatlan. Így az „erőd” szó helyett a „díszed” szót javasolták: Jeruzsálem, mely eddig gyászolt, ünnepelni fog... Bővebben →
Ésa. 51,1–8. Érvényesek az ősi ígéretek! Három versszakkal van itt dolgunk. Mindegyik imperativusszal kezdődik: hallgassatok rám, 1. v., figyeljetek rám, 4. v., hallgassatok rám 7. v. 1–3. Az első versszak biztatást tartalmaz azoknak a foglyoknak, akik „igazságra” törekszenek és keresik az Urat, várják és kérik a szabadítást. Ezeket vigasztalja a próféta azzal, hogy Ábrahámra és... Bővebben →
Ésa. 50,1–3. Az elvettetés nem végleges. A perbeszédnek azzal a ritkább fajtájával van itt dolgunk, melyben az Úr vádlottként jelenik meg. A vád, amelyre Isten felel, kettős: egyrészt megszakította kapcsolatát népével, ahogyan a férj „elbocsátja” feleségét, Deut 24:1.3; „eladta” őket, ahogyan az adós adta el gyermekeit, Ex 21:7; 2Kir 4:1; Neh 5:5. Másrészt kételkednek Isten... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 