Ésa. 64,1–11. A nép könyörgése és bűnbánata. Ebben a fejezetben folytatódik az a grandiózus nemzeti panaszének, amely 63:7-nél kezdődik. 63:19a-val befejeződött a panasz. A vers második fele már a panaszének következő részéhez, a kéréshez tartozik. A nép már csak a minden eddigit felülmúló csodában bízhat: abban, hogy Isten „kettéhasítja az eget és leszáll”. A... Bővebben →

Ésa. 63,1–6. Ítélet Edóm felett. Ez az igen szemléletes drámai erejű rövid prófécia hasonló a 34. fejezethez. Ott is arról olvasunk, hogy Edóm ítélete világítéletté válik. Edóm az ősi ellenség, mely az „anyaméhtől fogva” harcolt Izráel ellen, Gen 25:22.23.26; Róm 9:13. Így Edóm az ellenség típusa. Az Edómot érő isteni ítélet ezért szélesedik ki Isten... Bővebben →

Ésa. 62,1–12. Ígéret Jeruzsálem boldog jövőjéről. Ebben a részben két perikopa van, 1–5. és 6–12. Ezek egymáshoz formai és tartalmi szempontból egyaránt hasonlók. Azonos kifejezések: „nem hallgatni” 1. és 6. v., „amíg” 1. és 7. v., az új név, melyen Jeruzsálemet nevezik, 2., 4. és 12. v. A tartalom is azonos: mindkét perikopa az ország... Bővebben →

Ésa. 61,1–3. Tritoésaiás küldetése. Találóan jegyzi meg Duhm, hogy ez a fejezet joggal állhatna Tritoésaiás könyve elején, hiszen a próféta itt saját elhívatásáról és küldetése tartalmáról számol be. Arra is helyesen mutat rá Duhm, hogy Tritoésaiás itt különösen Ézs 42:1–4-re támaszkodik: az Úr szolgájához hasonlóan ő is megkapja a Lélek ajándékát. Mint láttuk, Ézs 42:1–4... Bővebben →

Ésa. 60,1–22. Jeruzsálem eljövendő dicsősége. Tanulságos áttekintést ad Volz és Fohrer azokról a deuteroésaiási idézetekről, melyeket ebben a fejezetben találunk. Háromféle idézési móddal van dolgunk: szó szerinti idézetekkel, tartalom szerinti idézetekkel és megváltozott értelmű idézetekkel. Az első csoportba tartozik: 4a–49:18a; 9b–55:5b; 13a–41:19b; 16b–49:28b. A második csoportba tartozik: 4b–43:6b; 49:12.22; 9a–51:5b; 10b–54:8.8. A harmadik csoportba tartozik:... Bővebben →

Ésa. 59,1–21. Az üdvösség eljövetele késik. Ezt a fejezetet prófétai liturgiának tarthatjuk. A háttérben a fogság utáni gyülekezet istentisztelete áll. Itt hangzik el a nép panasza és az Úr válasza (1–3. v.), a prófétai feddés (4–8.), a nép bűnbánati imádsága (9–15a.) és az Úr megjelenésének ígérete (epifánia, 15b.20–21.). Meg kell azonban jegyezni, hogy a régi... Bővebben →

Ebben a fejezetben jól látható, milyen gazdag prófétai tradícióanyagra támaszkodik Tritoésaiás. A régi próféták irataiból is idéz. Mégis döntő módon mesterének, Deuteroésaiásnak a hatása alatt áll. Egyúttal azonban jól mutatja ez a fejezet azt a szabadságot és prófétai önállóságot is, mellyel Tritoésaiás a gazdag tradícióanyagot kezeli. A báhar – választani és a háféc – akarni,... Bővebben →

Ésa. 57,1–2. Pusztulnak a kegyesek! Ez a két vers az 56:9-nél kezdődő prófétai liturgia része. A próféta, Zsolt 12:2-höz hasonlóan, az igazak pusztulását panaszolja. A gonosz állapotok miatt (mippené rácá, 1. v.) háttérbe szorulnak azok, akik egyenes úton járnak. Nem is törődik velük senki. Még haláluk miatt sem bánkódnak. De a próféta bánkódik, Ez 9:4.... Bővebben →

Ésa. 56,1–8. Idegeneknek is szól a kegyelem. Itt kezdődik Tritoésaiás könyve (lásd az Ésaiás könyvéhez írt bevezetést). Tritoésaiás könyvének később keletkezett részei közé tartozik ez a perikopa. Az első két vers formai szempontból prófétai intés (1. v.) és a bölcsességirodalom stílusában írt „boldognak mondás”, Deuteroésaiás üzenetéhez abban hasonlít, hogy a szabadulás idejét közelinek mondja, 49:8.... Bővebben →