Halász Zsolt 1 Lelkem összetört, napjaim peregnek, vár rám a temető! 2 Bizony, gúnyolódásban van csak részem, gáncsoskodásaik miatt le sem hunyom a szemem. 3 Tedd meg, vállalj értem kezességet! Ki más kezeskednék értem? 4 Mert szívükből eltávolítottad az értelmet, azért nem engeded fölülkerekedni őket. 5 Mások előtt prédával dicsekszik, miközben elsorvadnak fiai: 6 így... Bővebben →
Jób 16: MENEKÜLÉS ISTENHEZ
Halász Zsolt 1 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 2 Ilyesfélét eleget hallottam. Nyomorúságos vigasztalók vagytok mindnyájan! 3 Vége lesz-e már az üres beszédnek? Vagy mi bajod van, hogy így válaszolsz? 4 Én is tudnék úgy beszélni, mint ti, csak volnátok az én helyemben! Tudnék én is szép szavakat mondani nektek, csóválhatnám gúnyosan a fejemet.... Bővebben →
Jób 15: ELIFÁZ OSTOBASÁGGAL ÉS ÖNTELTSÉGGEL VÁDOLJA JÓBOT
Halász Zsolt 1 Megszólalt a témáni Elífáz, és ezt mondta: 2 Szólhat-e a bölcs, ha tudása légből kapott, és csak keleti széllel fújta fel magát? 3 Érvelhet-e haszontalan beszéddel és semmit érő szavakkal? 4 Te már az istenfélelmet is semmibe veszed, adós maradsz a hódolattal Isten színe előtt. 5 A bűn tanítja erre a szádat,... Bővebben →
Jób 13: JÓB VÁDJA ÉS CSÜGGEDT IMÁJA
Halász Zsolt 1 Mindezt saját szememmel láttam, fülemmel hallottam, és megértettem. 2 Én is tudom, amit ti tudtok, nem vagyok alábbvaló nálatok. 3 Ezért a Mindenhatóval akarok beszélni, Istennel szemben akarok védekezni. 4 Mert hazugságot koholtok ellenem, mindannyian mihaszna orvosok vagytok! 5 Bárcsak hallgatnátok végre! Legalább ebben bölcsnek tűnhetnétek! 6 Hallgassátok meg védekezésemet, és figyeljetek... Bővebben →
Jób 12: CSAK ISTEN BÖLCS ÉS HATALMAS
Halász Zsolt 1 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 2 Azt hiszitek, ti vagytok az egész nép, és veletek kihal a bölcsesség? 3 Nekem is van annyi eszem, mint nektek, és nem vagyok alábbvaló nálatok. Ki ne tudna ilyesféléket? 4 Nevetséges lettem barátaim előtt, mert Istenhez kiáltoztam meghallgatásért; bizony, nevetséges lett az igaz és feddhetetlen!... Bővebben →
Jób 11: ALÁZKODJ MEG SÜRGŐSEN
Halász Zsolt 1 Megszólalt a naamái Cófár, és ezt mondta: 2 Nem kell-e felelnünk e sok beszédre? A bőbeszédűnek legyen igaza? 3 Elnémíthatja-e fecsegésed az embereket? Gúnyolódsz, és nincs, aki megszégyenítsen? 4 Ezt mondtad: „Tanításom helyes, és ha megvizsgálsz, tisztának találsz!” 5 Bárcsak maga Isten szólalna meg, és nyitná meg ajkait veled szemben! 6 Kijelentené... Bővebben →
Jób 10: MAGAM SZÁLLOK PERBE ISTENNEL
Halász Zsolt 1 Szívből megutáltam életem. Szabadjára engedem hát panaszom, hadd beszéljek keserű lélekkel! 2 Azt mondom Istennek: Ne tarts bűnösnek! Add tudtomra, miért perelsz velem! 3 Jó neked az, hogy sanyargatsz, hogy megveted kezed munkáját, a bűnösök terveinek pedig kedvezel? 4 Hát testi szemeid vannak neked, és annyit látsz te is, amennyit egy ember?... Bővebben →
Jób 8: BŰNBÁNATRA KELL JUTNOD
Halász Zsolt 1 Akkor megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta: 2 Meddig beszélsz ilyeneket, meddig lesz heves szél szádnak beszéde? 3 Meghamisítja-e Isten a jogot, elferdíti-e a Mindenható az igazságot? 4 Ha fiaid vétkeztek ellene, hibájukért fizetett meg nekik. 5 De ha te Istent keresed, és a Mindenhatóhoz könyörögsz, 6 ha tiszta vagy és... Bővebben →
Jób 7: SZENVEDÉSEM KÉNYELMETLEN
Halász Zsolt 1 Csak küzdelem a halandó sorsa a földön, napjai úgy telnek, mint a napszámosé! 2 Ahogyan a rabszolga eped az árnyék után, és a napszámos várja a munkabért, 3 úgy jutottak nekem hiábavaló hónapok, nyomorúságos éjszakákkal fizettek ki engem. 4 Ha lefekszem, azt kérdem: Mikor kelhetek fel? Hosszú az este, és tele vagyok... Bővebben →
Jób 6: JÓB SZIMPÁTIÁT AKAR
Halász Zsolt 1 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 2 Bárcsak megmérnék elkeseredésemet, és szenvedésemmel együtt mérlegre tennék! 3 Bizony, súlyosabb a tenger homokjánál, ezért voltak balgák a szavaim. 4 Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, mérgüket issza lelkem, és Isten rettentései sorban elérnek engem. 5 Ordít-e a vadszamár a fűben, bőg-e az ökör a... Bővebben →