A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Ésa. 44,1–5. A hazatért nép boldog élete. Az első két versben egymást követik az Izráelre vonatkozó megtisztelő nevek. Ilyen a Jákób-Izráel, ilyen az, hogy szolgájának nevezi népét az Úr. Ilyen a Jesúrún név, amely a jásar gyökből származik. A gyök jelentése: egyenes, derék, becsületes. Az előző perikopában Jákób, a csaló állt előttünk, Gen 27. Itt... Bővebben →
Ésa. 43,1–7. Az Úr megváltja népét. Ezekben a versekben igen sok „bibliai kulcsszót” találunk. Ilyenek: bárá’, „teremt”, jácar, formál”, gá’al, „megvált”, qárá’ besém, „nevén szólít”, mósíca „segítő, szabadító”, kófär, „váltságdíj, kárpótlás”, bánaj és benótaj, a nép mint Isten „fiai és leányai”, kábód, „dicsőség”. Formai szempontból az ún. egyéni panaszénekek egyik részével, a papi üdvjövendöléssel van... Bővebben →
Ésa. 42,1–4. Az első Ebed-Jahve-ének: Az Úr szolgája csendben munkálkodik. Már a régi zsidó írásmagyarázók véleménye is megoszlott az Ebed-Jahve-énekek értelmezésére vonatkozólag. Voltak közöttük az egyéni, a közösségi és a messiási értelmezésnek is képviselői. A későbbi keresztyén írásmagyarázat is mindmáig erre a három ágra szakad. A három között azonban koránt sincs olyan kibékíthetetlen ellentét, mint... Bővebben →
Ésa. 40,1–11. Örömhír a fogságban Itt kezdődik Deuteroésaiásnak, a babiloni fogság névtelen prófétájának a könyve (ld. az Ésaiás könyvéhez írt bevezetést). Az 1–11. versekben Deuteroésaiás elhívatását láthatjuk. Hasonlóan a korábbi prófétákhoz, mennyei kijelentést kapott, és könyve prológusában auditioit olvashatjuk. Az első szavak: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet”, az egész könyv jellegét fejezik ki. A vigasztalás nem csupán... Bővebben →
1Sám 2,1-hez Hanna imádságára és Mária énekére az Újszövetségben gyakran „Magnificat”-okként hivatkoznak. Érdemes megfigyelni a köztük lévő hasonlóságokat (forrás: The Scofield Study Bible III (Oxford University Press 2002), 384.; a bibliai idézeteket a RÚF 2014 (Biblia. Revideált új fordítása) kiadásból vettem): Hanna imádsága (1Sám 2,1-10) Mária éneke (Lk 1,46-54) „Örömöt szerzett szívemnek az Úr” (1)... Bővebben →
Szerző és cím Amint a címe is mutatja, a könyvet Júdás – Jakab és Jézus testvére – írta (ld. Mt 13,55; Mk 6,3, ahol a görög Ἰούδας azonos a Júdás 1-ben szereplő Júdással). Van némi vita a levél valódiságával kapcsolatban a belső bizonyítékok ereje miatt (ld. 1. vers). Némelyek azt állították, hogy egy névtelen író... Bővebben →
Szerző és cím Lásd még a bevezetést a János első és második leveléhez: https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-elso-levele/ https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-masodik-levele/ A 2Ján-hoz hasonlóan, a 3Ján-t is nagy valószínűséggel a „presbiter” írta. Az újszövetségi és az apostoli időszakban a „presbiterek” (gör. πρεσβυτεροι) megnevezés valószínűleg a lokális gyülekezet pásztorló vezetőit jelölhette. Ezzel a titulussal először az ApCsel 11,30-ban jelennek meg, ahol jeruzsálemi... Bővebben →
Szerző és cím Az ókori kéziratok mind egységesen „János” második leveleként említik. A szerzője stílusának, a kánonban elfoglalt helyének és teológiai szemléletmódjának köszönhetően jobbára János apostol írásának tartjuk (ld. János első levele). Maga a dokumentum saját szerzőjét „presbiter”-ként (1. vers) azonosítja. Azok az elméletek, hogy ez valamilyen János nevű presbiter volt, aki különbözik János apostoltól,... Bővebben →
A Biblia magyarázata annyira érdekes dolognak számít, hogy a teológusok saját szót is találtak erre a teológiai diszciplínára: hermeneutika. A munka nehéznek tűnik – és gyakran az is, ha egy-egy nehezebb verssel, passzussal, vagy doktrínával találkozunk –, de van néhány hermeneutikai alapelv, melyek bárki bibliaolvasását sokkal gyümölcsözőbb törekvéssé változtathatják. 1. Figyelj az igazságra! Általában a... Bővebben →
Szerző és cím A kézirat tanúsága szerint az irat nem névtelen, vagyis valaki, akit Jánosnak hívtak, írta ezt a kis értekezést, melyet konzisztensen „első”-ként címkéznek meglévő leveleinek fellelhető ókori másolatai között. De ki ez a János? Egy sor okból kifolyólag János a Zebedeus fia lehet a legvalószínűbb jelölt, a negyedik evangélium szerzője (ld. Bevezetés a... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 