Halász Zsolt 40. 1 Majd tovább beszélt az Úr, és ezt mondta Jóbnak: 2 Mit perlekedik a Mindenhatóval az akadékoskodó? Aki Istennel akar vitatkozni, feleljen neki! 3 Jób ekkor megszólalt, és így felelt az Úrnak: 4 Bizony, könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem. 5 Egyszer beszéltem, de ezután nem szólok, vagy ha... Bővebben →
Jób 38-39: ISTEN KIJELENTI MINDENHATÓSÁGÁT
Halász Zsolt 38. 1 Ekkor megszólalt az Úr a viharban, és ezt mondta Jóbnak: 2 Ki akarja elhomályosítani örök rendemet tudatlan szavakkal? 3 Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem! 4 Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat! 5 Tudod, ki szabta meg annak méreteit,... Bővebben →
Jób 36-37: ELÍHÚ HIRDETI ISTEN JÓSÁGÁT
Halász Zsolt 36. 1 Azután így folytatta beszédét Elíhú: 2 Légy egy kis türelemmel, majd fölvilágosítlak, mert van még mondanivalóm Istenről. 3 Messziről hozom, amit tudok, hogy kimutassam Alkotóm igazát, 4 mert beszédem valóban nem hazugság. Tökéletes tudás áll előtted. 5 Milyen hatalmas az Isten, mégsem vet meg senkit; hatalmas ő, akarata erős. 6 Nem... Bővebben →
Jób 34-35: ELÍHÚ ISTEN IGAZSÁGOSSÁGÁT VÉDI ÉS KÁRHOZTATJA AZ ÖNIGAZULTSÁGOT
Halász Zsolt 34. 1 Majd tovább beszélt Elíhú, és ezt mondta: 2 Hallgassatok szavaimra, bölcsek, figyeljetek rám, ti, tudósok! 3 Mert a fül úgy vizsgálja a szavakat, ahogyan az íny kóstolja az ételt. 4 Keressük meg együtt az igazságot, értsünk egyet abban, mi a jó. 5 Hiszen ezt mondta Jób: Igaz vagyok, de Isten megfosztott... Bővebben →
Jób 32-33: ELÍHÚ ROHAMA
Halász Zsolt 32. 1 Ez a három férfi nem válaszolt többé Jóbnak, mivel ő igaznak tartotta magát. 2 Akkor haragra gerjedt a Búzból, Rám nemzetségéből való Elíhú, Barakél fia. Megharagudott Jóbra, amiért igaznak tartotta magát Istennel szemben. 3 De a három barátjára is megharagudott, mert nem találták meg a kellő választ, hogy bűnösnek nyilváníthassák Jóbot.... Bővebben →
Jób 30-31: JÓB LELKIISMERETE TISZTA
Halász Zsolt 30. 1 Most azonban kinevetnek engem, akik fiatalabbak nálam, akiknek az apját annyira sem becsültem, hogy juhászkutyáim közé soroljam. 2 Mire mentem volna kezük erejével? Hiszen életerejük odalett. 3 Ínségtől és éhségtől legyengülve a kopár földet rágják a már régen elpusztult pusztaságon. 4 Vadsóskát tépnek a bokrok mellett, és rekettyegyökér a kenyerük. 5... Bővebben →
Jób 28-29: JÓB FOLYTATJA BESZÉDEIT
Halász Zsolt 28. 1 Az ezüstnek megvan a bányája, az aranynak is a helye, ahol mossák. 2 A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják. 3 Véget vet az ember a sötétségnek, és végigkutatja sorra a sűrű homályban és sötétségben rejlő köveket. 4 Aknát törnek lakatlan helyen, elfeledett tájon, ahol senki sem... Bővebben →
Jób 26-27: JÓB BEFEJEZŐ BESZÉDEI
Halász Zsolt 26. 1 Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta: 2 Segítettél-e az erőtlennek, támogattad-e a tehetetlen karját? 3 Adtál-e tanácsot az oktalannak, hasznos volt-e sok tanításod? 4 Ki által mondtad el szavaidat, kinek a lelke beszélt belőled? 5 Megremegnek az árnyak, amelyek a vizek alatt nyugszanak. 6 A holtak hazája leplezetlen Isten előtt, nincs... Bővebben →
Jób 23: ISTEN IGAZSÁGOSAN ÍTÉL
Halász Zsolt 1 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 2 Most is csak lázongás, ha panaszkodom, kezemmel kell elfojtanom sóhajtásomat. 3 Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig, 4 eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással, 5 hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem: 6 teljes erővel perel-e... Bővebben →
Jób 22: JÓB MEGÉRDEMELTE BÜNTETÉSÉT ÉS MEG KELL TÉRNIE
Halász Zsolt 1 Megszólalt a témáni Elífáz, és ezt mondta: 2 Használhat-e az ember Istennek? Hiszen csak önmagának használ az okos. 3 Mi öröme telik a Mindenhatónak abban, hogy te igaz vagy? Van-e haszna abból, hogy te feddhetetlenül élsz? 4 Talán azért fenyít téged, mert féled őt, ezért száll perbe veled? 5 Bizony sok gonoszságod... Bővebben →