A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Ésa. 47,1–15. Babilónia bukása elkerülhetetlen. Ez a fejezet művészi szépségű költemény. Babilónia bukásáról szól. Hasonló hozzá Ézs 13–14; Jer 50–51 is. Nem gúnydallal van dolgunk: a próféta nagyon is komolyan veszi Babilóniát, mint Isten eszközét. Inkább prófétai igehirdetésnek tekinthetjük ezt a fejezetet. A költemény nagy szemléletességgel és változatos eszközökkel: megszemélyesítéssel, kontrasztokkal, drámai megszólításokkal, imperativusokkal, egyben... Bővebben →
Ésa. 46,1–4. A bálványok megbuknak, Isten megsegít. Az első két versben jövendöléssel van dolgunk. A próféta lélekben már látja Babilónia bukását. Prófétai perfectumokkal fejezi ki azt, hogy a birodalom istenei együtt buknak meg híveikkel. Bél a hajdani főisten, akit az istenek atyjának tartottak. Tisztelete később egybeolvadt Marduk tiszteletével. Nébót Marduk fiának gondolták. A jövendölés arról... Bővebben →
(héb. kores; elamita nyelven: kuras; ’pásztor’): a perzsa világbirodalom megalapítója. Mint Ansan fejedelme (Kr. e. 559-től) összefogta a perzsa törzseket. Kr. e. 550: legyőzte a médek királyát, Asztüagészt, majd miután Krőzust is megverte, ő lett egész Kisázsia ura. Megtámadta az újbabiloni birodalmat, Kr. e. 539: legyőzte az utolsó babiloni királyt, Nabú-Naidot, s a papok segítségével... Bővebben →
Ésa. 45,1–8. Kyrost az Úr teszi diadalmassá. Formai tekintetben királynak szóló üdvjövendöléssel van dolgunk. Trónralépés alkalmával szokás volt a királynak diadalt jövendölni. A Bibliában Zsolt 2 és 110 hasonló. Néhány formai hasonlóságot az ún. Kyros-cilinder is tartalmaz (ez 538 utáni). Ebben azt olvashatjuk, hogy Marduk világuralomra hívta el Kyrost, nevén szólította és kézen fogta. A... Bővebben →
Ésa. 44,1–5. A hazatért nép boldog élete. Az első két versben egymást követik az Izráelre vonatkozó megtisztelő nevek. Ilyen a Jákób-Izráel, ilyen az, hogy szolgájának nevezi népét az Úr. Ilyen a Jesúrún név, amely a jásar gyökből származik. A gyök jelentése: egyenes, derék, becsületes. Az előző perikopában Jákób, a csaló állt előttünk, Gen 27. Itt... Bővebben →
Ésa. 43,1–7. Az Úr megváltja népét. Ezekben a versekben igen sok „bibliai kulcsszót” találunk. Ilyenek: bárá’, „teremt”, jácar, formál”, gá’al, „megvált”, qárá’ besém, „nevén szólít”, mósíca „segítő, szabadító”, kófär, „váltságdíj, kárpótlás”, bánaj és benótaj, a nép mint Isten „fiai és leányai”, kábód, „dicsőség”. Formai szempontból az ún. egyéni panaszénekek egyik részével, a papi üdvjövendöléssel van... Bővebben →
Ésa. 42,1–4. Az első Ebed-Jahve-ének: Az Úr szolgája csendben munkálkodik. Már a régi zsidó írásmagyarázók véleménye is megoszlott az Ebed-Jahve-énekek értelmezésére vonatkozólag. Voltak közöttük az egyéni, a közösségi és a messiási értelmezésnek is képviselői. A későbbi keresztyén írásmagyarázat is mindmáig erre a három ágra szakad. A három között azonban koránt sincs olyan kibékíthetetlen ellentét, mint... Bővebben →
Ésa. 41,1–7. Isten Kyros által ad szabadulást Bár ez az igeszakasz nem említi Kyros nevét, mégis róla van szó. Ő az, aki egyik győzelmet aratta a másik után. A 2. vers cädäq szava is sikert, győzelmet jelent. Kyros hadjáratai lázba hozták a babiloni birodalom népeit. A próféta tudja a káprázatos hadi sikerek magyarázatát. Tudja, miért... Bővebben →
Ésa. 40,1–11. Örömhír a fogságban Itt kezdődik Deuteroésaiásnak, a babiloni fogság névtelen prófétájának a könyve (ld. az Ésaiás könyvéhez írt bevezetést). Az 1–11. versekben Deuteroésaiás elhívatását láthatjuk. Hasonlóan a korábbi prófétákhoz, mennyei kijelentést kapott, és könyve prológusában auditioit olvashatjuk. Az első szavak: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet”, az egész könyv jellegét fejezik ki. A vigasztalás nem csupán... Bővebben →
Az „adventi időszak” általában 4 héttel Karácsony előtt kezdődik és Krisztus születésének ünneplésére készít fel. Némelyik egyház és gyülekezet esetében hangsúlyosabb az adventi periódus, mint másoknál, de minden keresztyént várakozással tölt el a Krisztus születésére történő készülődésnek ez az időszaka. Miért volt Jézus születése ilyen fontos? Az ok az, hogy Isten több mint 2000 évvel... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 