Ézsaiás könyve 53. rész

Ésa. 52,52:13–53:12. Negyedik Ebed-Jahve–ének: a szolga halála és diadala. Ennek az éneknek a magyarázata során sok kérdés nyitva marad. Nemcsak a szöveg romlottsága miatt van ez, hiszen a szöveg ennek ellenére is érthető. A LXX és a qumráni szöveg is kisegít bennünket néhány helyen. A forma is jól felismerhető: az ének elején és végén az …

Bővebben: Ézsaiás könyve 53. rész

Ézsaiás könyve 52. rész

Ésa. 52,1–2. Jeruzsálem díszruhát ölthet. Folytatódik az előző fejezet nemzeti panaszénekére (51:9kk.) adott felelet. A felelet formája a panaszéhoz hasonló: Serkenj föl, serkenj föl! Talán onnan került elírásként szövegünkbe az „erődbe” szó is, mely Istenre vonatkozólag természetes, Jeruzsálemre vonatkozólag szokatlan. Így az „erőd” szó helyett a „díszed” szót javasolták: Jeruzsálem, mely eddig gyászolt, ünnepelni fog …

Bővebben: Ézsaiás könyve 52. rész

Ézsaiás könyve 51. rész

Ésa. 51,1–8. Érvényesek az ősi ígéretek! Három versszakkal van itt dolgunk. Mindegyik imperativusszal kezdődik: hallgassatok rám, 1. v., figyeljetek rám, 4. v., hallgassatok rám 7. v. 1–3. Az első versszak biztatást tartalmaz azoknak a foglyoknak, akik „igazságra” törekszenek és keresik az Urat, várják és kérik a szabadítást. Ezeket vigasztalja a próféta azzal, hogy Ábrahámra és …

Bővebben: Ézsaiás könyve 51. rész

Ézsaiás könyve 50. rész

Ésa. 50,1–3. Az elvettetés nem végleges. A perbeszédnek azzal a ritkább fajtájával van itt dolgunk, melyben az Úr vádlottként jelenik meg. A vád, amelyre Isten felel, kettős: egyrészt megszakította kapcsolatát népével, ahogyan a férj „elbocsátja” feleségét, Deut 24:1.3; „eladta” őket, ahogyan az adós adta el gyermekeit, Ex 21:7; 2Kir 4:1; Neh 5:5. Másrészt kételkednek Isten …

Bővebben: Ézsaiás könyve 50. rész

Ézsaiás könyve 49. rész

Ésa. 49,1–6. Második Ebed-Jahve-ének: Az Úr többre bízza szolgáját. Az Úr szolgája számol itt be a saját prófétai elhívásáról. Ez az elhívás nemcsak Izráelre tartozik, hanem a népek összességére, még a legtávolabb élőkre, a szigetekre is. Jer 1:5-höz hasonlóan, a régi próféták öntudatával mondja el, hogy Isten az „anyaméhtől fogva” hívta el őt. Prófétai működése …

Bővebben: Ézsaiás könyve 49. rész

Ézsaiás könyve 48. rész

Ésa. 48,1–11. A meg nem érdemelt kegyelem. Ennek a perikopának a megértésénél abból indulhatunk ki, hogy a „régiek” Izráelnek a babiloni fogságig tartó történelmét és a korábbi próféták beszédeit jelentik, az „újak” pedig arra a szabadulásra vonatkoznak, amit a fogságban hirdet a próféta (von Rad). Az első tizenkét vers jól készíti elő a fejezet második …

Bővebben: Ézsaiás könyve 48. rész

Ézsaiás könyve 47. rész

Ésa. 47,1–15. Babilónia bukása elkerülhetetlen. Ez a fejezet művészi szépségű költemény. Babilónia bukásáról szól. Hasonló hozzá Ézs 13–14; Jer 50–51 is. Nem gúnydallal van dolgunk: a próféta nagyon is komolyan veszi Babilóniát, mint Isten eszközét. Inkább prófétai igehirdetésnek tekinthetjük ezt a fejezetet. A költemény nagy szemléletességgel és változatos eszközökkel: megszemélyesítéssel, kontrasztokkal, drámai megszólításokkal, imperativusokkal, egyben …

Bővebben: Ézsaiás könyve 47. rész